Nyáron nemcsak a sárga-fekete csík jön divatba!
Nyáron sokszor találkozhatunk darázzsal, méhhel és egyéb hártyásszárnyú rovarral. Vannak, akik a szabadban elfogyasztott étkezéseket azért nem kedvelik, mert aggasztja őket a szúrós rovarokkal való találkozás. Pedig milyen kellemes a lágy, nyári melegben, jó társaságban eltöltött közös idő és étkezés.
Annak érdekében, hogy minél kevesebb aggodalommal üljünk ki a kertbe étkezni vagy menjünk piknikezni, ismerjük meg a különböző (nemcsak sárga-fekete) fullánkosokat.
Méhek
A méhek az ökológiai körforgás nagyon fontos részei, védelmük manapság előtérbe került fogyatkozó számuk miatt.
Fontos, hogy felismerjük őket és meg tudjuk különböztetni a darazsaktól. Nemcsak a biológiai szerepük és védelmük miatt, hanem esetükben teljesen felesleges darázsirtásra szakosodott szakembert hívni. Esetükben a rovarirtó szakember csak tanácsadással tud segíteni. A befogásuk és áttelepítésük inkább a méhészek feladata.
A méhek fészküket virágpor segítségével építik vagy a föld alá fészkelnek. Csak akkor szúrnak, ha a fészküket megbolygatják, veszélyben érzik magukat, de előfordulnak olyan fajok is, amelyeknek nincs fullánkjuk. Alább a legjellemzőbb fajokat mutatjuk be.
Dongóméh vagy poszméh (Bombus)
Kinézet: 0,6 – 2,5 cm hosszú, kövérkés, szőrös, kicsivel nagyobb rovar, mint a többi fullánkos. Fekete és sárga mintázata van, de egyes egyedeken narancs színezet is lehet.
Fészek: Talajszinten, föld alatt. A fészek nem rendezett, a sejtek szabálytalan alakúak. Kívülről az egészet viaszgubó borítja be, melyet a poszméhek szalmaszálakkal, mohapárna-darabkákkal, fűszálakkal álcáznak.
Jellemzők: Hasznos rovarok, a virágokat porozzák. Rovarállamokban élnek. Szúrásuk nagyon fájdalmas, de csak akkor teszik ezt, ha veszélyben érzik a kolóniát, egyébként nem támadnak.
Fadongó, kék fadongó (Xylocopinae)
Kinézet: 1,2 – 2,5 cm hosszú, kövérkés, hasonlít a poszméhre. Azonban a fadongók potroha jellemzően fekete és nem szőrös, inkább fényes. A kék fadongó a gyönyörű kék színű szárnyáról kapta a nevét.
Fészek: Nem építenek fészket, hanem korhadt fába fúrnak járatokat a peték lerakásához. A nőstény fadongó a járatok bejáratához hordja a pollent, a kikelő lárvák abból táplálkoznak.
A kifejlett egyedek késő nyáron jönnek elő.
Jellemzők: A fadongók nem az emberre veszélyesek, hanem az épületekre. Komoly károkat tudnak okozni, ha nem figyel az ember. A hím fadongónak nincs fullánkja, csak a méretével és az ember arca előtti repkedéssel próbálja megfélemlíteni a támadónak hitt egyént. Ellenben a nőstényeknek van fullánkja, bár ritkán használják.
Mézelő méh (Apis mellifera)
Kinézet: Enyhén bolyhos, szőrös testű rovarok. Sárgás, narancssárgás és barna vagy fekete csíkok váltakozásából álló színezetük van.
Fészek: Háziasított méheket gyakran látni termőterületek, gyümölcsösök mellett ember által készített fadobozokban, ahova a méhek a kaptárakat építik. Vadon élő mézelő méh kaptárakat jellemzően faodúkban, kisebb barlangokban és az emberi kéz által készített, de már elhagyott tárgyakban, helyeken (pl. fal réseiben, nem használt autókban vagy üres ládákban) találni.
Jellemzők: Mivel a mézelő méhek a pollen gyüjtögetése és szállítása közben a virágokat, növényeket intenzíven porozzák, fontos szerepük van a természetben. A legjobb hívni egy méhész szakembert, aki a királynő befogásával szakszerűen át tudja telepíteni a méh kolóniát a nem kívánt helyről egy kevésbé zavaró helyre. Nem agresszív rovarok, csak a kaptár veszélybe kerülése esetén támadnak. Ilyenkor viszont nagy számban is az ember ellen fordulhatnak. Vigyázni kell a szúrásukkal, mert a szúrás során a bőrbe fecskendezett mérgük egyeseknél heves allergiás reakciókat válthatnak ki. Ellenben igazi kamikaze harcosok, a kaptár védelme érdekében még az életüket is képesek feláldozni. Ugyanis más rovarokkal ellentétben csak egy szúrást tudnak végrehajtani: a fullánkjuk beleakad az ember bőrébe és a kiszakításuk a méh halálával jár együtt.