GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK

Válasszon az alábbi kártevők közül, hogy melyikre kíváncsi

216

CSÓTÁNY

231

ÁGYI POLOSKA

234

DARÁZS

236

HANGYA

238

BOLHA

240

RÁGCSÁLÓ

Az ágyi poloska a poloskák alrendjén belül a poloskafélék családjába sorolt rovar. Az ágyi poloska kizárólag vérrel táplálkozik és nem válogat a számtalan gerinces élőlény közül, melyek a fejlődéséhez és szaporodásához szükséges állandó táplálékot biztosítják. A kifejlett ágyi poloska 4-8 mm közötti és vöröses-, rozsdabarna színű. Szúró-szívó szájszervvel, 4 ízből álló csápokkal, 3 pár lábbal, tagolt potrohhal rendelkezik. Torán, sajátos szagú váladékot termelő bűzmirigyek találhatóak. Csökevényes szárnyai nem teszik lehetővé, hogy repülve közlekedjen. Egészen gyors, fürge mozgásra képes, amennyiben veszélyt érez percenként több mint 1 méter megtételére is képes. Mozgását segíti a lábain lévő karmok, melyek a függőleges felületen történő akadálytalan közlekedést teszik számára lehetővé.

A legelső feladat az az, hogy ki kell deríteni, hogy valóban ágyi poloska van e a lakásban. Mely sok esetben, a túlzsúfolt lakókörnyezetben lehetetlen feladatnak tűnik, hacsak nem találkozunk szerencsével egy-egy kifejlett példánnyal. Ha sikerült az ágyi poloska beazonosítása, akkor azt kell feltérképezni, hogy hogyan kerülhetett be a lakásba, mivel a teljes ágyi poloska mentesség elérése akkor lehetséges, ha a vissza fertőződés veszélyét ki tudjuk zárni. Számolni kell azzal, hogy a leggyakoribb esetekben a nyaralásból-, egy-egy munkahelyi kiküldetésből hazaérkezve, bútorok, ruházati termékek, plüss játékfigurák által hurcoljuk be otthonunka. Sajnos, az ágyi poloska terjedését könnyíti a felgyorsult világ, melyben, mint segédeszközök a tömegközelekedési járművek játszanak nagy szerepet.

Az ágyi poloska elleni megelőző védekezés, egyetlen eszköze a folyamatos ellenőrzés. Ha a nyaralásból hazaérkezünk, akkor ruházatunkat célszerű rögtön a mosáshoz előkészíteni és nem bevinni a lakás többi pontjára pl.: nappali, háló helységek. A mosást minimum 60 °C-on tegyük meg annak érdekében, hogy a kifejlett ágyi poloska mellett a petéket is elpusztítsuk. Célszerű a bőröndöt és más tárgyakat melyek nem moshatóak egy gőzölős vasalóval, vagy gőzölős porszívóval átgőzölni. Amennyiben, új bútor érkezik, akkor azt célszerű vagy egy rovarirtó szakemberrel kezeltetni, vagy a már említett gőzölős porszívóval átgőzölni. Az ágyi poloska ellen házilag a hősokkot tudjuk a legtöbb esetben alkalmazni, tehát magas hőmérsékleten mossunk vagy gőzöljünk, megjegyzendő, hogy az alacsony hőmérséklet is megfelelő csak a mindennapok során ezt nehezebben tudjuk alkalmazni!

Az ágyi poloska búvóhelyei rendkívül változóak lehetnek. Mivel egy rejtőzködő és alapvetően a melegebb hőmérsékletet kedvelő rovarról van szó, előszeretettel keresi fel a magasabb helyeken lévő képeket a falon, tükröket és a tükrök kereteiben megbújik, függönytartókat, villanykapcsolók és a villanyvezeték csatornáit, a réseket-repedéseket-hézagokat melyek akár egy bevert szög mellett találhatóak, a csillárok felfüggesztéseinél, az ablakok körül lévő hézagok és a búrtorzatok illesztéseinél húzodik meg. Előfordult, hogy könyvespolcon és a könyvek között volt megfigyelhető. Kevésbé érzi jól magát a hideg burkolatokon, fém tárgyakon, a szöveteken és textiliákon, mert lábain lévő karmok beakadnak és korlátozzák a közlekedését. Az ágyi poloska búvóhelyén, folyamatos készültségben van, mindig menekülésre készen áll, ezért jellemző, hogy fejjel kifelé helyezkedik el. Papír vékonyságúra össze tudja testét préselni, ezért egészen kis repedésekbe is meg tud bújni. Az ágyi poloska társas rovar ezért csapatosan fedezhető fel. Ha az adott populáció túlszaporodik és életterük csökken, akkor is a fajtársaik közelében maradva, de a búvóhelyet elhagyva a falon csoportosan, vagy a falak sarkaiban figyelhetőek meg.

A világban rengeteg orvosi kísérlet és vizsgálat folyik, hogy az ágyi poloska valójában vektorként, betegségek terjesztésében hordozó szerepet tölt e be. Az tény, hogy az ágyi poloska számtalan emberi kórokozót hordoz, de egyértelmű bizonyíték nincs a mai napig arra, hogy más emberi szervezet számára át tud e bármit is adni. Az bizonyított viszont, hogy az ágyi poloska az MRSA (húsevő baktérium) terjedésében közrejátszott. Mindezek mellett, az orvosok folyamatosan vizsgálják, hogy az ágyi poloska valójában milyen hatással van az emberre. Ismert jelenség a csípések, melyek személyenként eltérő reakciókat váltanak ki, vannak, akiknél hetekkel később jelentkezik csak a fizikai nyom, vannak, akiknek csalánkiütés, más allergiás reakciók mutatkoznak, kellemetlen viszkető- fájó érzést váltanak ki. Vannak, akiknél az ágyi poloska jelenléte súlyos pszichológiai problémákat okozhat. Akiknél ágyi poloska fertőzés van, megfigyelhető a nyugtalanság, félelem, melyek alvászavarokat okoznak és ezek együttes tünetei súlyos személyiség zavart okozhatnak. Az ágyi poloska fertőzés megszűnését követően még hosszú idő múltával is megmaradhatnak a kényszerképzetek és a kialakult fóbia, melynek leküzdéséhez lehetséges, hogy orvosi segítségre van szükség.

Az ágyi poloska a fájdalmat nem okozó vérszívás során véralvadásgátló, értágító és viszketést kiváltó anyagokat juttat be a gazda szervezetbe, melyek irritáló hatásai a vérszívást követően akár több órával később jelennek csak meg. Az embereknél a csípések okozta reakciók igen eltérőek lehetnek. Vannak, akiknél enyhe bőrirritációt, duzzanatot, csalánkiütés szerű, hólyagos elváltozásokat okoz, míg másoknál a több alkalommal történő csípés immunitás kialakulását eredményezi. Önmagában a csípés bármely olyan külsőleg alkalmazható gyulladáscsökkentő és vérzéssel nem járó sebzések kezelésére alkalmas kenőccsel kezelhető, mely patikákban általánosan hozzáférhető. A gyakoribb problémát az okozza, hogy a viszketésből eredően a felső hámréteg a vakarással felsebzésre kerül és elfertőződik. Ebben az esetben mindenképpen keresse fel házi orvosát, vagy bőrgyógyász szakemberét, hogy megfelelő ellátást kapjon.

Minden olyan gerinces állat, mely az ágyi poloska számára a táplálkozás és szaporodáshoz szükséges vért biztosítja, potenciális „gazda szervezetnek” tekinthető. Több szakirodalom is úgy említi az ágyi poloskát, hogy már a barlanglakó ember közvetlen környezetében jelen volt, még pedig a denevéreken. Bizonyos körülmények között tapasztaltak már baromfiólakban is ágyi poloska fertőzöttséget. Tehát kimondható, hogy a lakások ideális mikroklímája a folyamatos szaporodásnak kedvez és így a zárt körülmények között tartott háziállataink is ugyan akkora veszélyben vannak mint mi magunk.

Az ágyi poloska érzékszervei rendkívül fejletlenek és mivel a gazdatestet a hő és párakülönbség alapján találja meg, kb 1-1,5 méter távolságból, így a riasztó spraykben lévő citrusos és más anyagok nincsenek semmilyen hatással rá.

Az ágyi poloska irtás rendkívül alapos munkavégzéssel és szakértelmet igénylő kivitelezéssel, valamint jól megválasztott irtószerekkel lehet eredményes. Legfontosabb, hogyha felismertük a problémát, akkor hagyjuk a területet érintetlenül amig a Nova-Tox szakembere a helyszínre nem érkezik. Semmi esetre se dobjunk ki tárgyakat, mivel ezzel nem oldjuk meg a problémát és fölöslegesen válunk meg alkalmatosságainktól. A szakember felmérést végez, hogy mekkora a fertőzöttség és az ágyi poloska milyen fejlődési alakokban található meg a területen, majd a szükséges kockázatértékelés alapján elvégzi a szükséges irtási munkálatokat. A legáltalánosabb irtási technológia a permetezés, de néhol szükség lehet kiűzés céljából ULV-, hideg ködképzésre, füstképzésre. Azokat a területek, illetve eszközöket melyeket permetezéssel nem lehet kezelni, ott a porozás lehet a megfelelő eljárás. Egy nagyon sikeres irtás esetén sem lehet kizárni, hogy az első alkalommal történő irtással maradéktalanul elpusztultak az ágyi poloskák. A leggondosabb kezelés során is lehetnek olyan területek, ahova a kijuttatott irtószer közvetlen módon nem tud eljutni és az ott túlélő egyedek, valamint a petetokból kikelő példányok elpusztítását szolgálja a második kezelés, melyet a legtöbb esetben az első alkalmat követő 4-5. héten kell végrehajtani.

Az ágyi poloska lakáson belüli terjedése minden esetben megfigyelhető. Ez többek között a helységek közötti használati tárgyak, ruházatok, bútorok hurcolás miatt következik be. Az ágyi poloska alapvetően éjszaka keresi fel az emberi szervezetet, de kiváló alkalmazkodó képessége segíti abban, hogy változó életkörülmények és életmódokhoz is igazodni tudjon. Alapvető rejtőzködő életmódja nem minden esetben teszi szemmel láthatóvá és az, hogy akár több hónapig is életképes tud maradni táplálkozás nélkül mondatja azt minden szakemberrel, hogy nem maradhat ki helység az irtások során. Természetesen a fürdőszoba, konyha nem élettere az ágyi poloskának, így ezen a helységek kezelésének elhagyása nem szakmai mulasztás.

Az ágyi poloska csapdákból számtalan típus létezik. Ezeket többnyire a kereskedő cégek úgy hirdetik, hogy megbízhatóak, diszkrétek, költséghatékonyak és biztos megoldást kínálnak az ágyi poloskával szemben. A mi tapasztalataink alapján, ezek a csapdák nem biztosítják a velük szemben elvártakat, ugyanis ezek az eszközök nem többek, mint indikátorok és akár kis kézügyességgel mi magunk is előállíthatunk ilyen csapdákat. Vannak ragasztós csapdák, elektromos készülékek, melyek meleget állítanak elő (hiszen az ágyi poloska többek között a hő különbség figyelembevételével tájékozódik), vannak olyanok, amelyek egyszerűen csak mesterséges búvóhelyként próbálják csalogatni az ágyi poloskát. A mi tapasztalataink alapján ezek a csapdák még a megfelelő pozícionálás mellett sem garantálják egy fertőzöttség megszüntetését, a legkevésbé sem váltják ki az irtásokat. Kis egyedszámú fertőzöttség esetén viszont segítheti az irtási munkálatokat azzal, hogy amennyiben, a csapda pár példányt meg tud fogni, akkor beazonosításra kerülhet, hogy az ágyi poloska melyik fejlődési stádiumban van, illetve a fertőzöttségi szintre lehet valamennyire következtetni. A csapdákkal kapcsolatban tudni kell, hogy nem tartalmaznak semmilyen csalogató anyagot, ezért vonzó hatás nincs (kivétel a „melegpárnás” típus), kizárólag azt a célt szolgálják, hogy az ágyi poloska jelenléte azonosításra kerülhessen. Egy átlagos lakókörnyezetben több olyan hely is adódik, amely az ágyi poloska számára ideálisabb rejtekhely, mint egy ragasztós csapda, ezért ezeknek az eszközöknek a hatékonysága gyenge, összehasonlításképp szemben azokkal a típusú csapdákkal, melyek a célkártevőre vonatkozó attraktánst, vagy feromont tartalmaznak.

Gyakorta halljuk megrendelőinktől az első beszélgetések alkalmával, hogy az ágyi poloska egyáltalán kiirtható? Mert nekünk nem sikerült! Először is le kell szögezni, hogy az emberek többsége nem rendelkezik azzal a biológiai és szakmai ismeretekkel, mely az ágyi poloska teljes kiirtásához szükséges. Másodsorban pedig, a lakosság számára hozzáférhető rovarirtó készítmények hatóanyag tartalma olyan alacsony, hogy azokkal a készítményekkel nem lehet egy ágyi poloska fertőzést teljes mértékben felszámolni. Ezúton óva intünk mindenkit, hogy kisebb-nagyobb mennyiségben alkalmazzon háztartási rovarirtó szereket, mivel ezek alkalmazása nagyban hozzá járulhat egy helyi tolerancia; hosszú távon rezisztencia kialakulásához. Megkülönbözteti a szakembereket a lakosságtól, hogy az alkalmazott irtószerekről precíz nyilvántartást kell vezetni, melyet időközönként az illetékes hatóságok ellenőriznek. Ennek a követelménynek megfelelve, olyan rovarirtó szerekkel dolgozhatnak a szakemberek, melyekkel hathatós eredményt is fel lehet mutatni. A legtöbb esetben az emberek maguk törekednek a probléma orvoslására, bízva abban, hogy kis anyagi ráfordítással meg tudják oldani. Ennek a kártevőnek az irtása valóban szakértelmet igényel, ezért Ne tegye ki magát fölösleges költségeknek azzal, hogy kellő ismeret hiányában, vagy az interneten minden féle, gyakorta téves információk alapján kezd el védekezni!

A csótányirtás jelentősége két oldalról is megközelíthető. A csótányok látványukkal undort keltenek és különböző pszichés betegségeket is okozhatnak, valamint a testfelületükre tapadt korokozókkal fertőzések kialakulását eredményezhetik, ürülékükkel az élelmiszereket fogyaszthatatlanná teszik. A csótányirtás a legtöbb esetben, célzottan olyan területeken történik, melyek a csótányok tartózkodási helyei (folyadék szükségletük rendkívül nagy, ezért ezt a tulajdonságukat figyelembe véve, minden nedves környezetben, vagy folyadék közelében), továbbá szükségleteinek ideális feltételeit biztosító területek (melegigényesek ezért, a területet jellemző legmelegebb helyekre lehet fókuszálni). Nagyobb fertőzöttség esetén, táplálék hiányában vagy a szaporodási helyükről kiszorult egyedek leküzdve azon alapvető tulajdonságaikat, hogy a fényt kerülik és rejtett életmódot folytatnak szinte bárhol előfordulhatnak. Ebben az esteben következtetnünk kell arra, hogy valahol egy nagyobb rovar góc lehetséges, melyet mindenképpen fel kell kutatni és ki kell irtani.

Mindenképpen le kell szögezni, hogy a csótányirtás akkor lehet hatékony, ha ismerjük a csótány fajtáját és biológiai szokásait. A legtöbb esetben ennek az ismeretnek a hiánya, a lakosság számára a nem megfelelő irtószerek hozzáférhetősége, valamint a külső tényezők együttesen okozzák a kudarcot. A végső elkeseredésben jönnek a mondatok: „… a csótány nem is kiirtható!?…”. Határozottan kijelentjük, hogy a csótány maradéktalanul irtható! A házilagos kivitelezések során, a legtöbb esetben azzal fogadnak bennünket ügyfeleink, hogy a szabadforgalmú irtószerek hatásosak, mert lefújtuk és elpusztult, de még mindig van! Igen ez, így van! Azok a készítmények, alacsony hatóanyag tartalmuk miatt férhetőek hozzá a lakosság számra, továbbá a kijuttatott szert nem nagy felületen helyezik ki, hanem célzottan a látott rovarokat fújják le, így a területen lévő többi egyed is csak akkor találkozhat a méreggel, ha azt is közvetlen fújják le. Tehát, a csótányirtást házilag a biológiai ismeretek hiányában, valamint a lakosság számára korlátozottan rendelkezésre álló eszközökkel nem javasolt végezni, mivel fölösleges költségeket és sikertelenséget fog okozni.

A ragasztólapos csótánycsapdák nem a csótányirtás eszközei. A csapdák elsődleges funkciója, hogy a szakembereket segítsék a rovarfertőzöttség mértékének, a rovarok fejlődési alakjának, illetve a fertőzöttség kiterjedésének meghatározásában. A csapdák teljesen tévesen kerültek a köztudatba, hogy rovarirtásra alkalmasak. Rendeltetés szerű használat mellett, tény, hogy összegyűjtenek bizonyos számú egyedeket, de a csapdákban lévő csalogató anyag (attraktáns) kb. 1-1,5 méteres távolságból képes csak a csótányokat a kihelyezett csapdákba vonzzani, így egy fertőzöttség felszámolásához nem elégségesek és hatékonyak. A csapdák célravezető alkalmazása, együttesen követeli meg a célkártevő ismeretét, valamint magas szakértelmet és jó helyzet felismerő képességet a szakember részéről. A csapdák kellő mennyiségben történő kihelyezése és a megfelelő pozícionálása nagyon fontos, hogy a kezeléshez megfelelő technológia és ütemezés kerüljön kialakításra.

Mindkettő nagyon hatékony, csak más-más környezetben. A permetezés egy nedves eljárás, nagy fertőzöttség esetén és nem extrém körülmények (nem nagyon poros vagy nedves környezetben) között tud hatékony lenni. Hátránya, hogy a legtöbb esetben kellemetlen szaghatás társul, irritatív lehet, és könnyebb semlegesíteni a takarítás során. A csótányirtás, minden esetben kettő alkalommal kell, hogy megtörténjen. Ez a permetezés esetén az irtószerek hatástartóssága és a petetokból kikelő egyedek miatt van. A gélezéses csótányirtás esetén a két kezelés azért indokolt, mivel a gél egy mérgezett csalétek, melynek a csótányok részéről történő elfogyasztása esetén pótolni kell, egészen addig amig teljesen rovarmentes nem lesz a terület. A gélezéssel történő csótányirtás igen költséges eljárás, de kisebb területen és ott, ahol a permetezés, mint nedves eljárás nem ideális vagy egyáltalán nem alkalmazható módszer, kiváló megoldás. Hatástartóssága lényegesen tovább tart, mint a permetezhető rovar irtószereké, nincs szaghatás, nincsenek a kezelések utáni kiemelt takarítási feladatok. Az eljárások ideális megválasztása során figyelembe vehető szempont, hogy a permetezés minden rovart, míg a gél csak a csótányokat irtja. Sok esetben a két eljárás kombinációja meggyőzően látványos eredményt tud produkálni.

A csótányirtás előtt, az összes nyitott élelmiszert és minden olyan eszközt, amely később nem mosható el, illetve anyagát tekintve nem tisztítható ki el kell zárni, DE nem elcsomagolni zsákokba, mivel a csomagolással a csótányt is be tudjuk csomagolni. Az irtást követően pedig a megbontott csomagolásból az irtást túlélő egyedek újra fel tudnak szaporodni. Javasoljuk, hogy csak a szekrényekbe elzártan kerüljenek elpakolásra. Fontos, hogy minden bútor és eszköz maradjon eredeti helyén-pozíciójában, hogy a megbújó rovarokat ne kergessük idő előtt szét. A szakembere a megfelelő pillanatban, mozdítja majd csak el a tárgyakat annak érdekében, hogy a lehető legtöbb rovart azonnal elpusztítsa.

A csótányirtás után, mindenképpen meg kell várni amig a felületek megszáradnak. Egy alapos szellőztetést követően, elkezdhetjük a bútorok és használati tárgyak eredeti helyükre való visszapakolást és minden olyan felületet, amely élelmiszerrel vagy higiénés szempontból szükségszerű le kell takarítani. Törekedni kell csak azoknak a felületeknek a takarítására, ami valóban szükséges, hogy a kijuttatott méregmező minél nagyobb területen és felületen maradjon meg. Az irtást követően csak és kizárólag a sőprést javasoljuk, mely elősegíti az esetleges petetokok összegyűjtését is. A porszívózás a textil felületen nem javasolt.

A gélezéses csótányirtás előtt nincs semmi előkészületi teendő, ugyan is a gélezésnek az az egyik előnye, hogy nincs a kijuttatott anyagnak elhordása, szóródása. A kihelyezett mérgezett csalétek gél állagú, ezért azt a csótányok által kedvelt helyekre célzottan ki lehet juttatni, minden további kockázat nélkül. A területnek az általános követelményeknek azért meg kell felelni, tehát zsír- és pormentesek legyenek a felületek, hogy a gél tapadása és ez által hatástartóssága megvalósuljon.

A gél kihelyezésével történő csótányirtás után nincs takarítási szükséglet. A kezelt felületekre nem kerül a kezelés során semmilyen toxikus anyag. Mindezek mellett, a kihelyezett gélt, melyek többnyire lencse méretű pöttyök, nem szabad letakarítani egészen addig, ameddig hozzáérve a pötty állaga még puha (körülményektől függően akár 4-6 hónap is lehet). Miután a gél beszáradt, a csótány már nem képes elfogyasztani ezért, egészen nyugodtan le lehet takarítani.

A körülményeket mérlegelve a legmegfelelőbb technológiával, irtószer választással a csótányirtásnak hatalmas szerepe, van egyetlen lakáson belül, a társasház viszonylatában egyénileg is. Természetesen, nem kijelenthető, hogy az adott lakásba más, szomszédos helységekből ne tudna a csótány bejutni, de mindenképpen elmondható, hogy a kijuttatott rovarirtószer elpusztítja azokat az egyedeket, melyek valamilyen módon bejutnak az otthonunkba és ad egy olyan komfort érzet javulást, mellyel könnyebb az adott helyzetet elviselni. Ugyanakkor, kitartunk szakmailag amellett, hogy a társasházban, egy időpontban szükséges az összes helység kezelése, mellyel megakadályozható, hogy a csótányok bárhol is túléljék az irtást, továbbá a csótány góc felkutatására is lehetőség adódik. Továbbá, érdemes a szomszédokkal konzultálni, mivel az is előfordulhat, hogy a csótány fertőzöttség nem a teljes társasházban van jelen. Ennek lehet oka, hogy bizonyos csótány fajokra jellemző a passzív úton történő terjedés, tehát nem a saját lábukon közlekedve támadják otthonunkat, hanem valamilyen tárggyal, élelmiszerrel hurcoljuk be mi magunk. Már most cáfoljuk azt a tévhitet, hogy a csótányt eltaposva a cipőnk talpára tapadva kerülhet be hajlékunkba. Ennek egy végtelenül egyszerű oka van, ugyan is, amit eltapostunk, az biztos, hogy elpusztult. Maga a petetokban lévő peték pedig nem tudnak szóródni, tapadni, ez fizikailag lehetetlenség. Vissza térve, a behurcolás kockázatát és ez által a lokális fertőzöttség tényét sem szabad kizárni.

A csótányirtást követően sem akadályozható, meg hogy lakhelyünkben ne jelenjenek meg, de megfigyeléssel vagy rendszeres irtással, melynek preventív hatása a csótányok későbbi megtelepedését és elszaporodását meg tudja akadályozni. Javasoljuk, hogy az évente 4 alkalommal történő irtást vegyék igénybe, mely a kártevőirtó szakember számára is lehetőséget biztosít a terület maximális megismerésére és egy rovarfertőzöttség kialakulásának időben történő elhárítására. A csótányirtást követően, amennyiben nem tapasztalunk rovar jelenlétet célszerű a megfigyelést segítő úgynevezett monitoring csapdákat kihelyeztetni a kártevőirtó szakemberrel. Ezek a csapdák megfelelő mennyiségben és ideális elhelyezéssel segíti az objektív felmérést, valamint a csapdák által esetleg elfogott csótányok fejlődési stádiumából következtetni lehet a rovarpopuláció mértékére, a fertőzöttség kiterjedtségére, hogy körülbelül hány alkalommal szükséges az irtást megismételni.

Amennyiben, teljesen biztos abban, hogy az egész lakóközösség számára szükségszerű a csótányirtás, érdemes felvenni a kapcsolatot a társasház kezelővel, közös képviselővel. A legtöbb esetben a társasház kezelők rendelkeznek megfelelő kapcsolattal, hogy a csótányok elleni védekezés megtörténjen. Amennyiben, nem tapasztal hajlandóságot, hogy a társasház kezelő leszervezze vagy a közös költség terhére elvégeztesse az irtást, forduljon hozzánk bizalommal. A Nova-Tox rendelkezik azokkal az információkkal és tapasztalatokkal melyekkel, segítségére lehet a társasház rovar-, és rágcsálóirtási feladatainak leszervezésében és az akadálytalan lebonyolításban. Javaslatokat teszünk, az egyéni és kollektív védekezés lehetőségeire, valamint egy kártevőirtási programot dolgozunk ki, hogy a teljes lakóközösség rovar-, és rágcsáló mentes környezetben élhessen.

A darázsirtás ebben az esetben úgy kezdődik, hogy meg kell figyelni a darazsakat, hogy milyen röpülési útvonalon közlekednek és azt igyekezve lekövetni el kell jutni a darázsfészekhez, vagy az úgynevezett röplyukhoz. Ha a darázsfészek nem látható, vagy nem sikerül szemmel a darazsakat lekövetni akkor is fel kell kutatni. A darazsak nagyban kötődnek a darázsfészekhez és ez a legtöbb esetben nem könnyen megközelíthető, nem közvetlen a szemünk előtt található, hiszen számukra is fontos, hogy a külső környezeti hatásoktól védett helyre építkezzenek. Az épített fészkeket minden esetben el kell távolítani, de még így is előfordul, hogy újra építik. Ez feltehetően abban az esetben fordulhat elő, ha az irtás során nem tudjuk az adott populációt szinte maradéktalanul elpusztítani.

Kora hajnalban vagy késő délután a legideálisabb a darázsirtás. Ennek oka, hogy a dolgozók nagy számban napközben kirepülnek a fészekből élelemszerzés céljából és ha az irtás során nem tartózkodnak bent a lehető legnagyobb számban, akkor az irtás szinte eredménytelennek tekinthető. Mivel a darazsak nem a királynőhöz kötődnek, mint a méhek vagy a hangyák, ezért, ha napközben kiirtjuk a fészekben lévő példányokat, köztük a királynőt is és még a fészket is leverjük, abban az esetben is az estére visszaérkező dolgozók nem esnek kétségbe. Rögtön neki fognak állni és törekedni fognak, hogy a legrövidebb időn belül újra építsék a fészket és kineveljenek egy új királynőt. Ha azt szeretnénk, hogy a probléma valóban megszűnjön, abban az esetben a darázsirtást úgy kell időzíteni, hogy a lehető legtöbb darázs a fészekben legyen az irtás idején.

Alapvetően a darázsirtás, nem a királynő elfogásán alapszik, pedig elméletileg lehetséges megoldás lenne. Abban az esetben a gondolat helytálló lehet, ha képesek lennénk arra, hogy tavasszal, ez általában április környéke, valamilyen módon az áttelet királynőt befogjuk, irtással elpusztítsuk. Ebben az esetben nem történik meg, hogy a fészek kiépítésre kerüljön, mely körülbelül 4-6 hét. Ez alatt az idő alatt egyedül maga az anya (királynő) építi a fészket és gondoskodik a lárvák táplálásáról. A tél során kizárólag a megtermékenyített anya telel át, a többi darázs elpusztul. Ha képesek vagyunk ennek a folyamatnak a megfigyelésére és lehetőségünk van arra, hogy még tavasszal a fészek kiépítésekor tegyünk intézkedést, akkor megelőzhetjük a későbbi problémákat. Viszont, ha ezt elmulasztjuk és létrejön az úgynevezett darázs állam, akkor már a királynő befogása nem eredményezhet megoldást. Az adott darázsfészek képes a királynő elvesztését is túlélni, azzal, hogy nevel másikat. A darazsak nem hasonlíthatóak össze a méhekkel, ahol a királynő elvesztése a teljes populáció megsemmisülését jelenti.

A legtöbb esetben a darázsirtás egy veszélyes feladat. Nem csak a darazsak okozta csípések veszélyeztetnek bennünket, hanem ritkán építik a fészket könnyen megközelíthető helyre. A darázsirtás gyakran kényelmetlen, kényszer tartásban, magasban történő munkavégzést igényel. Abban az esetben ha könnyen megközelíthető helyen van, az irtás rövid időn belül kivitelezhető, ha a fészek nem beazonosítható helyen van, vagy nehezen hozzáférhető akkor a munka kivitelezését ténylegesen meg kell tervezni és fel kell mérni a lehetséges veszélyeket. A darázsirtás a legtöbb esetben permetezéssel történik, melynek azonnali ölő hatása biztosítja a jelen lévő egyedek pusztulását. Miután a fészket kiirtottuk, szükséges a fészek és környezetének permetezése is. A darazsakra jellemző, hogy a felületre leszállva és azon megkapaszkodva közlekednek. Amikor építik a fészket akkor is a felületre leszállva teszik azt. Ezt kihasználva tudjuk biztosítani a teljes terület permetezésével, hogy az irtást követően visszaérkező darazsak is érintkezzenek a méreggel és ne tudják a fészket újra építeni. Alternatív megoldás lehet, a területen a porozás vagy a mérgezett hab kihelyezése (kisebb lyukakba, vagy nem megközelíthető fészkeknél kiváló módszerek), mely módszerek, ugyan úgy azt használják ki, hogy a darazsak a felületre leszállnak és a testükre tapad a mérgezett por vagy hab és így kontakt idegméregként bénító hatással ölik meg őket. A darazsak csak is abban az esetben irthatóak, ha a fészek beazonosítható, felderíthető.

Gyakran tapasztaljuk, hogy a darazsak jelenléte egyértelműen látszik, aktívan repkednek a kertben, esetleg egy-egy példány a hűvösebb lakásba betéved, de a fészek nem található, ezért a darázsirtás nem hajtható végre. Sajnos ebben az esetben nincs más megoldás, mint, hogy darázscsapdákat kell kihelyezni és a repülő példányok összegyűjtésével javítani a komfort érzetet. A nagy nyári melegben a darazsak folyadék igénye is magas, ezért például a medencét fóliázzuk le, a vízgyűjtőket fedjük le, törekedjünk arra, hogy minél kevesebb élelmiszer legyen szabadon, csökkentsük azokat a tényezőket melyek csalogatják őket. A darazsak a meleg elől gyakran húzódnak kertünk sűrű, tömören ültetett növényzetei közé, mely növények kipárolgása hűsítő a darazsak számára. Ebben az esetben javasoljuk, hogy ne bolygassák a növényzetet, mert azzal csak a darazsakat ingerlik és az veszélyes lehet. A kihelyezett csapdákon túl, a növények speciális rovarirtó és űző hatású szerekkel történő permetezése lehetséges megoldás, de az időjárási viszonyok függvényében többször is lehet, hogy meg kell ismételni a kezelést. Mivel a darazsak 1-1,5 km-es távolságot is képesek berepülni, ezért érdemes beszélni a szomszédokkal, hogy a darazsak jelenléte náluk is megfigyelhető e, esetleg ők védekeznek e valamilyen módon. Ha nem akkor célszerű egyeztetni a Nova-Tox szakembereivel, akik segítségükre lesznek abban, hogy átfogó tervet és összehangolt kivitelezést szervezzenek le.

KÉRJEN VISSZAHÍVÁST!





    Hívjon most