Csodabogár lenne a csótány?
Az amerikai csótány (latinul Periplaneta Americana, Blattodae) az egyik legnagyobb méretű rovar, ami az ember életterében megtalálható. Nevével ellentétben nem Amerikából származik, hanem Afrikából került be az Egyesült Államok területére a 16. Század elején. Azóta a világon mindenhol elterjedt. Kínában használt közneve nagyon jól jellemzi ezt a rovart: Xiao Qiang = egy kis rovar erős életerővel.
A csótányokról számos negatív hiedelem és előítélet él. Elpusztíthatatlannak gondoljuk őket, aminek alapot ad, hogy valóban rendelkeznek számos túlélést szolgáló “trükkel”. Például hihetetlen gyorsan futnak: 1,5 méter/másodperc sebességükkel szemben az embernek igen jó reakcióidővel kell rendelkeznie, ha el akarja kapni.
De ha netalán sikerül is csapdába ejteni egy csótányt, igencsak nagy erőt kéne kifejteni, hogy széttapossuk vagy összenyomjuk. Képes testét akár annak negyedére is összepréselni. Külső vázrendszere nagyon (értsd: NAGYON) rugalmas.
A fentiek után nem csoda, hogy kínai tudósok ezt a csótányfajt választották kísérletük tárgyául. A Dél-Kínai Normal Egyetem és a Kínai Tudományos Akadémia munkatársai először vizsgálták az amerikai csótány génállományát, hogy megfejtsék és megértsék, miért olyan ellenállóak bizonyos környezeti tényezőkkel szemben, továbbá miben rejlik alkalmazkodóképességük.
A kapott eredmények nagyon tanulságosak. Az adatok alapján a csótánynak közel 20 000 génje van – majdnem annyi, mint az embernek. Az amerikai csótány számos dologban kitűnik fajtársai közül. A 20 ezres génszámmal a rovarvilág legnagyobbjai közé tartozik, de ez a jelző a méretére is elmondható: a csótányfajok közül az amerikai csótánynak van a legnagyobb teste: akár 5,5 centi hosszú lehet. Átalakulása előtt 6-14 alkalommal vedlik és a csótányok között ez a faj él a legtovább: akár közel 700 napig.
További kutatási eredmények szerint az amerikai csótány genetikájának köszönheti rendkívüli szaglását, amely a kommunikációja alapja és emiatt érzékeny az erjedt élelmiszer szagára. Egyedi immun- és méregtelenítő rendszerrel rendelkezik, ami hozzájárul a különböző táplálékok és vegyi anyagok lebontásához, segítik a városi környezethez és biológiához való alkalmazkodását, ellenállóképességét.
Ha a fenti felsorolás nem lenne elég, hogy szó szerint “csodabogárnak” tartsuk az amerikai csótányt, a kutatók felfedeztek olyan géneket, melyekkel képesek visszanöveszteni elvesztett végtagjaikat. Ez nem jelent örök körforgást, előbb-utóbb ezek a gének kimerülnek és nem lehetséges a reprodukció.
A hagyományos kínai gyógyítás felismerte és kihasználta az amerikai csótányok ezen képességét: sebgyógyításra és bőrszövet megújításra gyógyszerként használják etanolos kivonatukat.
A kutatóknak további vizsgálati lehetőséget adott, hogy van-e még bármilyen egyéb összefüggés ez utóbbi két tény (a regenerálódás képessége és a gyógyszerként való felhasználás) között.
A tudósok azt is felfedezték ebből a vizsgálatból, hogy az amerikai csótányok genetikailag szorosabb kapcsolatban állnak a termeszekkel, mint a német csótánynak nevezett fajjal. Ez újabb kérdéseket vetett fel számukra és további vizsgálatokat terveznek a fajok kapcsolatát illetően.