4 kérdés és válasz a darazsakról

A jó idő beköszöntével egyre gyakrabban találkozhatunk darazsakkal, amik esetleg megkeserítik életünket. De valóban darazsakkal találkozunk? Van okunk félni tőlük? Érdemes ezt a darázs témát körül járni egy kicsit.

1. Kártékonyak a darazsak?

Erre a kérdésre nagyon könnyű rávágni, hogy igen, a darazsak kártékonyak. De ez nem lenne igaz. Vannak kártékony darazsak, de hasznosak is akadnak köztük szép számmal. Ugyanis például növényvédelmi szempontból több fajuk hasznos, illetve vannak, melyek elfogyasztják az elhullott állatokat, olyan fajok is vannak, amik pókok, bogarak parazitái.

Az emberek azonban főleg a kártékony fajtájukkal találkozik, mint például a lódarázs, vagy a kecskedarázs. Ez előbbi még arra is képes, hogy megölje a méheket. Szúrásuk nagyon fájdalmas, égető érzést, viszketést okoz. Nem véletlen, hogy az embereknek az alábbi szavak jutnak eszükbe róluk: szúrás, idegesítő, fájdalom, veszélyes, dühös, félelmetes.

Nagy részük azonban ugyanúgy segít a beporzásban, mint békésebb testvéreik, a méhecskék.

2. Miért nem pusztulnak el, ha megcsíptek minket?

A darazsak igazi harcosok, elöl-hátul fel vannak fegyverkezve. Elölről harapnak, hátulról szúrnak. Szúrásukkal mérget fecskendeznek bőrünk alá, allergiás reakciót is kiválthat. Mivel a fullánkjuk visszahúzható, és nem horogban végződik, mint a méheké, egész életükben tudnak szúrni, alkalmanként akár többször is.

3. Ha megszúr a darázs, orvoshoz kell-e menni?

Ha bármilyen rovarcsípést szenvedünk el, az első lépésként nézzük meg, hogy van-e benne fullánk. Amennyiben igen, akkor azt nagyon óvatosan távolítsuk el, figyelve arra, hogy a fullánkot ne nyomjuk össze, mert ezzel még több mérget juttatunk a szervezetünkbe. Azonnal tegyünk rá egy kis hidegvizes borogatást, esetleg jeget, vagy valamilyen hűtött italos üveget. Figyeljünk arra is, hogy a jég ne közvetlenül érje a bőrünket.

Nem mindegy azonban, hogy kit és hol mart meg a darázs. Idősekre, gyerekekre, allergiásokra sokkal veszélyesebb lehet. A csípés helye is meghatározó. Ha az arcunkat, nyakunkat érte a szúrás, az mindenképp veszélyesebb. Gyereknél figyeljük meg, hogy terjed-e a duzzanat, mert ebben az esetben azonnal vigyük az ügyeletre.

Allergiára utalhat még a légutak bedagadásán kívül a hányinger, szédülés, esetleg ájulás, hasmenés. Ebben az esetben is rögtön orvoshoz kell menni, akár gyerekről, akár felnőttről van szó.

Antihisztamint mindenképp érdemes bevenni, majd a csípés helyét viszketést csökkentő krémmel bekenni. Paradicsomot, hagymát is tehetünk rá, az is segít lehúzni a gyulladást.

A fájó testrésznek ilyenkor jól esik a pihentetés.

4. Tavasszal lehet-e darazsat irtani?

Tavasszal semmiképp ne fogjunk darázsirtásba, mert az nem lesz hatékony. Tavasszal a darazsak még csak a fészeképítés fázisában vannak, maguk a fészkek még nem alakultak ki teljesen. Hiába látjuk azt, hogy már sok a darázs, nem lehet megkezdeni az irtást.

Ilyenkor a darázscsapda lehet a megfelelő megoldás. Ezzel akár a királynőt is megfoghatjuk, ami máris egyel kevesebb fészket jelent.

Hatékony megoldás az úgy nevezett hamis darázsfészkek kirakása is, ugyanis a királynő nem kezd ott fészeképítésbe, ahol már van, ezért azt a környéket el fogja kerülni.

A darazsak soha nem a királynőt, hanem a fészket védik. Tehát hiába repül ki a királynő, nem fogják követni, hanem a fészek környékén maradnak, és támadnak.

A darazsak veszélyesek lehetnek, irtásukat mindig bízzuk szakemberre.