Milyen darázsfajok (darázsfajták) léteznek Magyarországon?
Gondoltad volna, hogy kis hazánk tele van darázsfajok tömkelegével? Magyarország mérsékelt égövi klímának örvend, így számos darázsfajnak is kedvez. Mivel ennyi féle darázs található az országunkban, ezért nem árt, ha jobban tájékozódsz azzal kapcsolatban, hogyan viselkednek és milyen hatással van ránk a csípésük!
Egyes darázsfajok nemcsak az emberekre veszélyesek, hanem a gyümölcs termésekre is, ezért komoly kárt okozhatnak a gazdáknak.
Két nagy kategóriát kell megemlítenünk közülük, a társas és a magányos darazsakat, és ezen belül egyéb fajokat, amelyeket a következőkben jobban is megismerhetsz!
A darazsakról általában
A darazsak (Vespidae) egy olyan rovarcsaládba tartoznak, amelyeknek számos faja él világszerte. A darazsak nagyméretűek, általában fekete és fehér színezettel rendelkeznek, és jellegzetes, „V”-alakú fejük van. A nőstények és a hímek különböznek egymástól: a nőstények általában nagyobbak és erősebbek, míg a hímek kisebbek és gyengébbek.
A darazsak táplálkozása vegyes: a növényeket (például a virágpor és a nektár) és az állatokat (például a rovarok és a kisemlősök) egyaránt fogyasztják. A darazsak leggyakrabban kolóniákban élnek, és a királynő felelős a raj létrehozásáért és szaporodásáért. A kolóniák általában a földben, a fákban vagy az épületekben találhatóak.
A darazsak jellemzően nem veszélyesek az emberre, de ha megzavarják őket, akkor felveszik a védekező pozíciót. Csípésük fájdalmas lehet, és bizonyos embereknél allergiás reakciókat is okozhatnak. Ha darazsakat észlelsz az otthonodban, illetve környezetedben, akkor érdemes segítséget kérni egy szakképzett rovarirtótól, hogy eltávolítsa őket és megakadályozza az újabb megjelenésüket!
Fontos, hogy megkülönböztessük a társas, és a magányos darazsakat. Most lássuk ezen darázsfajok pár jellemző tulajdonságait!
Mi a különbség a magányos, és a társas darázsfajok között?
A darazsak közül néhányan magányos, míg mások társas életmódot folytatnak.
A magányos darázsfajok általában egyedül élnek, és nincs szükségük társas kapcsolatokra ahhoz, hogy reprodukálják vagy fenntartsák a kolóniájukat. Egyes magányos darázsfajok a házakban és épületekben találnak otthonukra, míg mások a természetben élnek. A magányos darazsak általában kevésbé veszélyesek az emberekre, mint a társas darazsak, mert egyedül vannak, és így kisebb eséllyel támadnak.
Fontos megjegyezni, hogy minden darázsfaj esetében egyéni viselkedéseket lehet megfigyelni, tehát mindig külön kell figyelni egy adott darazsfajra! Ne csak az alapján ítéld meg, hogy társas vagy magányos fajhoz tartozik-e!
Társas darázsfajok
Nézzük sorban!
Kecskedarázs és német darázs
Mindkét faj tipikus sárga és fekete megjelenéssel rendelkezik. Leginkább a talajban raknak fészket, esetleg a házak körül az olyan eldugott zugokban, mint a tetőcserepek vagy ereszek, így meglehetősen nehéz hozzájuk férni.
A természetes élőhelyeket részesítik előnyben, mint például az erdők, mezők, kertek és a parkok. Az élőhelyükön megtalálható növények nedvét használják fel leggyakrabban. Általában nem veszélyesek az emberekre, de ha megzavarják őket, akkor védekezni fognak.
Viszont légy óvatos, mert ezen fajok kolóniája akár több ezer egyedből is állhatnak, és a támadásuk végzetes lehet!
A német darázs Európában és Észak-Amerikában elterjedt. Teste fekete és fehér színekben jelenik meg, és a mellkas részükön három fehér folt található. Általában a föld alatti odúkban építenek fészket.
Rovarokat és más apró élőlényeket fogyaszt, de ha nincs elég táplálék, akkor növényi nedveket is fogyaszthatnak. Mivel a német darázs agresszív, és a csapdái közel vannak az emberek lakóhelyeihez, így ez egy jelentős kárt okozó faj lehet a kerti növényzet számára!
Lódarázs
A nevéhez híven egy komoly méretű rovarról van szó. A lódarázs kolónia királynője akár a 35 mm-t is elérheti. Nemcsak mérete, hanem az egyedi testfelépítése és mintázata is könnyen felismerhetővé teszi.
Nem szükséges, hogy allergiás légy a csípésére ahhoz, hogy komolyan veszélyeztesse az egészségedet, így melegen ajánlott az elkerülése. Igaz, a dolgozó méhek „csak” 25 mm-es nagyságra nőnek, ám őket sem érdemes lebecsülni. Táplálkozásuk alapja a gyümölcsnedv, de a lárvák esetében egyéb rovarok is étlapra kerülnek.
A társas rokonaikhoz képest a magányos darazsak nem annyira veszélyesek abból a szempontból, hogy nem támadnak olyan hamar. Testük is karcsúbb és kisebb. Főként a fák odúiban vagy magában a talajban raknak fészket, nem merészkedve olyan közel az emberlakta helyiségekhez.
Padlásdarázs
A padlásdarázsok teste szürkésbarna színű, és a mellkas részük sötétebb. Nevét arról kapta, hogy a padlásdarázs általában a padlásokon, a falak belső részein és más hasonló helyeken megtalálható, ahol a csapdáit építi. A padlásdarázs általában nem veszélyes az emberekre, de ha megzavarják őt, akkor védekezni fog. Főleg rovarokkal táplálkozik, amelyeket a csapdájukban fogva tart, és a lárváinak ad.
Déli papírdarázs
A déli papírdarázs egy szociális darázsfaj, így sok munkásdarázsból álló csoportban él, amelyekben egy uralkodó darázskirálynő is helyet kap. Európa-szerte elterjedt, és ma már Amerikában, Kanadában és Dél-Afrikában is inváziós faj.
Az európai papírdarazsak problémásak lehetnek, mivel generalista vadászok, ami azt jelenti, hogy számos rovart elpusztítanak. Ez hatással lehet más rovarok és a rovaroktól táplálékként függő állatok őshonos populációira. Gyakran tekintik őket kártevőknek, mert néha fészket építenek a melléképületek mennyezetén vagy hidak alatt. Hasonlóképpen, a papírdarazsak agresszívvá válhatnak, amikor a fészkeket és a darázslárvákat védik.
Most lássuk a magányos darázsfajok listáját!
Magányos darázsfajok
Vegyük őket is sorban!
Kaparódarázs
Magyarországon több, mint 200 ilyen faj található, ám közülük legjobban a lopódarázs emelkedik ki. A gyakori lopódarázs a kaparódarazsak családjába tartozó, eurázsiai elterjedésű rovar. A lopó tökhöz hasonló formája miatt kapta a nevét, nagysága 2 és 2,5 cm között mozog.
Leginkább vízpart közelében fészkel az iszapos talajban. Míg a felnőtt egyedek virágpollennel táplálkoznak, lárváiknak megbénított pókokat is felszolgálnak ebédre.
A kaparódarázs hím, és nőstény példányai különböznek egymástól a színük és a méretük tekintetében. A nőstények gyakran feketék, de vöröses, fehéres és színpompás színűek is lehetnek. A hímek általában kisebbek és kevésbé veszélyesek, mivel nem tudnak harapni. A nőstények általában 1,5-3 cm hosszúak, míg a férfiak általában 1-1,5 cm hosszúak.
A kaparódarazsak általában a természetben élnek, de gyakran megtalálhatók házakban, épületekben, és egyéb zárt helyeken is. Az élőhelyükkel kapcsolatban elmondható, hogy a vizes környezet kedvelt számukra.
Kürtősdarázs
Kinézetre a kecskedarázsra hasonlít. Ami megkülönbözteti, az a kevesebb számú sárga csík. Fészkelni különösen a vályogfalba szeret.
A párosodásra röviddel a kifejlett egyedek megjelenése után kerül sor, amelyet a fészekalj keresése, valamint a sejtek előkészítése és tömeges ellátása követ a nőstények által. A fészkelőhelyeket függőleges, kemény földből, gyakran agyagból, de homokból is készített függőleges padkákon alakítják ki. Az ásás helyét vízzel nedvesítik, és egy öt-hat cellából álló csoportot ásnak ki közvetlenül a függőleges partfal mögött.
Sárgafoltos papírdarázs
A sárgafoltos papírdarázs, a darázsfajok azon csoportjához tartozik, amely Észak-Amerikában őshonos. Teste fekete színű, és a mellkas részükön, valamint a fejükön fehér és sárga foltok vannak. A sárgafoltos papírdarázs általában a fák alsó részein, a kertekben és a parkokban találhatók, ahol a csapdáikat építik. Nem veszélyesek az emberekre, de ha megzavarják őket, akkor védekezni fognak.
Ennek a rovarnak a mérete elérheti a 18 mm-t, és nagyon hasonlít a padlásdarázsra. Az elpusztított zsákmányt szétrágva tömör golyóvá dolgozza össze, majd a fészekhez szállítja, és ezekkel táplálja a királynőt, valamint a lárvákat. Kisebb a valószínűsége, hogy találkozunk vele, mert inkább a réteken lévő növényekre fészkel.
Növényi nedvekkel és rovarokkal táplálkoznak. A faj egyedi jellemzője, hogy a csapdáikat papírból készíti. Egyetlen nőstény építi a csapdát, és azt utána más egyedek is használhatják.
Fürkészdarázs
Talán egyik leghasznosabb faj, mert olyan rovarokra vadászik, mint a molylepke. A szaporodáskor egy gazdatestbe(re) helyezi petéit.
Számos fürkészdarázs faj létezik világszerte, melyek általában a természetben élnek, és leggyakrabban a rovarokat, valamint más kisebb állatokat fogyasztanak.
A fürkészdarazsak általában kisebbek mint a többi darazsfaj és a testük fekete vagy barna színű. A hímek és a nőstények eltérő méretűek. A nőstények 2-3 cm-, míg a hímek 1-2 cm hosszúak.
Leggyakrabban a földben építenek fészkeket, amelyeket rendszerint a bolyhos, fonnyadó növényekre helyeznek. A fürkészdarazsak hasznosak lehetnek a kertben, mert rovarokat fogyasztanak, ami segíthet csökkenteni a rovarok okozta károkat az élelmiszer termesztésben.
Most pedig lássuk, hogy mit tehetsz a darazsak ellen, ha beköltöztek otthonodba!
Mit tegyünk, ha darazsak fészkelték be magunkat otthonunkba?
Ha darazsak fészkeltek be magukat otthonodba, akkor először is meg kell találni a fészket, hogy meghatározhasd, milyen típusú darázsról van szó. Ha biztos vagy benne, hogy magányos darazsakról van szó, akkor általában elég egyszerű eltávolítani a fészket, mert csak egy darázs van jelen.
A társas darazsak esetében a helyzet bonyolultabb, és jobb megbízni egy szakembert a fészek eltávolítására. Egy szakember hatékonyabban és biztonságosabban eltávolíthatja a fészket, és elkerülheti a darazsak támadását.
Miután eltávolítottuk a fészket, érdemes megakadályozni, hogy a darazsak újra visszatérjenek. Az épület szellőző rendszerét ellenőrizni kell, és a réseket, lyukakat, valamint repedéseket be kell tömni, hogy ne tudjanak bejutni az épületbe. Az ablakokat és az ajtókat is el lehet látni rácsokkal, hogy megakadályozzák a darazsak bejutását.
Fontos, hogy ha darázsfészket látsz, akkor semmiképp sem provokáld a rovarokat, és ne próbáld meg te magad eltávolítani az otthonát! Hívj szakembert, hiszen mint azt fentebb is olvashattad,- a darázsirtás nem játék!
Amennyiben nem így teszel, azzal súlyosan kockáztathatod az egészségedet, hiszen ezeknek a rovaroknak a csípése már kis számban is súlyos allergiás reakciót okozhat a teljesen egészséges embereknél is.
Gyakori kérdések a darázsfajokról
Mik a leggyakoribb darázsfajok Magyarországon?
Magyarországon számos darázsfaj létezik, mégis a leggyakoribbak a következők: kecskedarázs, német darázs, lódarázs, padlásdarázs, kaparódarázs, vagy a fürkészdarázs.
Mely darázsfajok támadnak leggyakrabban emberre Magyarországon?
Magyarországon a darázsfajok általában nem támadnak az emberekre, ha nem zavarják meg őket. A társas darázsfajok esetében fő az elővigyázatosság, hiszen több egyeddel is találkozhatsz a fészek körül.
Mindig fontos megjegyezni, hogy a darazsak viselkedése egyénenként változhat és függhet a különböző környezeti tényezőktől, így egy adott darázs esetén az általánosításoknál is nagyon fontos a precizitás. Ha darazsat látsz, a legjobb, ha azonnal segítséget kérsz!