Meglepő megoldások a csótányirtásban, házi praktikák vagy jó tippek a szomszédtól?

Rovarirtó szakemberként rengeteget hallunk olyan rovarirtó házi praktikákról, melyeken mi magunk is elgondolkodunk, hogy hogyan is működhet, miért gondolják az emberek, hogy az adott javaslat, melyet a szomszéd vagy egy barát ad az tényleg megoldás lehet akár a csótány problémára.

 

Mi lehet annak az oka, hogy időszakos eredmény mutatkozik? Legutóbb arról hallottunk, hogy ecetes vízzel vagy zsíroldóval kell letakarítani, bepermetezni a felületeket és akkor a csótányok elpusztulnak, eltűnnek.

Megkérdeztük azokat a személyeket, akik ezzel próbálkoztak, hogy miután elvégezték a takarítást és az ecetes permetezést láttak e elpusztult csótányokat?

A válaszuk egytől egyig az volt, hogy nem. De, milyen jó volt, hogy napokig nem láttunk egy csótányt sem, tették hozzá. Ez volt az a pont, amikor, elgondolkodtunk és elkezdtük vizsgálni, milyen hatással lehet ez a csótányokra. Ölő hatása nincsen sem az ecetnek, sem a zsíroldónak (nagy töménységben és közvetlen a rovarra fújva természetesen ez nem feltétlen igaz).

Vagy pusztán csak űző hatása lenne? Házi tanulmányaink során, a kémiai hatásokat megvizsgálva arra jutottunk, hogy nem űző hatásról van szó, hanem a különböző háztartási termékek alkalmazása során, egyszerűen csak a csótányok kommunikációs csatornáját fedjük el, mellyel az információ áramlásukat zavarjuk össze. Tudni lehet, hogy a rovaroknál a kémiai kommunikáció az, amely segíti őket, a párválasztás (szaporodás), a táplálékszerzés, a tájékozódás…stb. során.

Több olyan video is található az interneten, ahol a hangyákon keresztül mutatják meg tudósok, biológusok a fizikai és kémiai kommunikáció megvalósulását. Olykor nagyon egyszerűen kell elképzelni, hogyan segítik egymást a rovarok, a tájékozódásban. Mélyebb biológiai ismeretekre nincs szükség a csótányokról, annak megállapítására, hogy ezekkel az erős kémiai hatású háztartási termékekkel semmi mást nem tettek a megkérdezett személyek, mint, hogy elfedték azokat a nyomokat melyeket a csótányok egymás tájékoztatására hagynak a tárgyak, falak felületén.

Alapvetően, egy rejtőzködő életmódú rovarról van szó, mely erősen társas lény, így ritka az, amikor önállóan és minden fajta cél nélkül bolyongva találkozhatunk egy egyeddel. Jelenléte következtetésre adhat okot, miszerint valahol több példány is megbújva várja vissza.

Ha a „felderítőnek” sikerül a társait informálni a környezeti állapotokról és a táplálékhoz való legrövidebb útvonalat megjelöli, akkor sötétben megfigyelhetővé válik számunkra is, hogy a táplálékért is csoportosan indulnak meg. Több olyan tanulmányt is olvashatunk a csótányok viselkedéséről, melyben leírják, hogy demokrácia és egyenlőség van a csótányok között. Viselkedésüket, minden esetben egy csoportos egyeztetés határozza meg és döntésüket a többség akarata alapján hozzák meg. Egymáshoz való erős kötödésük, a felderítésük során és az irtásukat tekintve jól kihasználható. Hisszük, hogy a Nova-Tox szakembereinek sikere, abban is rejlik, hogy akár a csótányokról, akár más kártevőkről van szó, magas szintű biológiai ismeretekkel rendelkeznek és ezt saját érdeklődésükből fakadóan folyamatosan bővítik.